A JÖVŐ RUHASTORYJA - a fenntartható divat
Na, de akkor most már tényleg, mi is az a fenntartható divat? Az előző két részben szó volt arról, miért jobb a slow fashion, mint a fast fashion, hogy mennyi szemetet termel és milyen káros a környezetre a divatipar, illetve miként zsákmányolják ki a Távol-Keleten a dolgozókat azért, hogy mi minél olcsóbban frissíthessük - akár hetente - a gardróbunkat. Ez mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a fenntarthatóság fogalma bekússzon a divat világába is.
A fenntartható divat definiálásához először is a fenntarthatóság fogalmát kell tisztázni. 1987-ben a „Brundtland jelentés” c. dokumentumban az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága (WCED) így határozta meg: „Egy olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélybe sodorná a jövő generációinak lehetőségét arra, hogy kielégítsék a saját igényeiket.”
Azaz ne happoljunk el az ükunokáink elől mindent, ne pazaroljuk el a Föld erőforrásait és tartalékait, és ne károsítsuk feleslegesen a környezetünket azért, hogy mi minél jobban fürdőzhessünk a luxusban.
És most luxus alatt nem a több ezer négyzetméteres villát értem feszített víztükrű medencével, hanem például azt, hogy 26 fokra felfűtött lakásban, örökké felkapcsolt villanyokkal rakosgatjuk a szekrényünkben az irdatlan mennyiségű ruhadarabot. Amiknek a nagy része előbb-utóbb a kukában végzi.
És igen, beszélhetünk még az ételpazarlásról, az elektronikai kütyükről, az autók benzintankjáról, meg annyi minden másról, de most a divatról van szó. Merthogy ennek az iparágnak csak a szén-dioxid kibocsátása nagyobb, mint a repülésé és a hajózásé együttvéve. Szóval egyáltalán nem mellékes, hogy rendet rakunk-e a gardróbunkban és a fejünkben ezzel kapcsolatban.
A fenntarthatóságon belül rengeteg szabály van, amelyeknek meg kell, vagy kellene felelni. A nemzetközi irodalmak, és a MOME-n végzett kutatásaim alapján írom le, hogy ideális esetben mit is jelent a fenntarthatóság a divatban. Mire kellene figyelnie a tervezőknek, amikor egy ruha megszületik a papíron.
Az öko divat szempontjait figyelembe véve egy márka fenntartható, ha:
- organikus anyagokat használ, és/vagy olyan mesterséges textileket, amelyek előállításához minél kevesebb energiára és vízre van szükség, és amelyek újrahasznosítottak
- a regionálisan előállított anyagokat részesíti előnyben
- sokféle anyagot használ, azaz nem függ egyfajta textiltől
- ugyanakkor töreszik arra is, hogy egy ruhadarabon belül csak egy fajta anyaggal dolgozzon: ez nem csak a gyártást, hanem az újrahasznosítást is leegyszerűsíti, ezzel együtt energiát spórol
- egy fenntartható divatmárka olyan festékeket használ, amelyek nem tartalmaznak mérgező kémiai anyagokat, és/vagy minél kevesebb szintetikus színezőanyaggal dolgozik
- az energia- és vízhasználatot, illetve a szén-dioxid kibocsátást is a minimálisra szorítja vissza a gyártás során
- minél kevesebb textil hulladékot termel a szabás és a gyártás közben (zero waste tervezés)
- a termékei újrahasznosíthatók
- egy tudatos designer egyszerre tervezi a terméket és a csomagolást: fontos, hogy a szállításnál a csomagolás minél kevesebb helyet foglaljon, és környezetbarát anyagból készüljön
- a szállítás módja is legyen minél környezetbarátabb
Az etikus divat szempontjait figyelembe véve a tervező felelősen gondolkozik, ha:
- növeli a termelők jövedelmét azzal, hogy magasabb árat fizet nekik
- véd a kizsákmányolás ellen, nem dolgoztat gyerekmunkásokkal
- megfelelő bért fizet a dolgozóknak, akiknek nem kell irreális mennyiségű túlórát vállalniuk
- megfelelő munkakörülményeket biztosít
- a munkavállalóknak nem kell egészségre káros anyagokkal (pl. mérgező festék) dolgozniuk
- nem diszkriminál a dolgozók között
- az állatok védelmét is figyelembe veszi
Az öko- és etikus szempontokon kívül szerintem létezik esztétikus divat is:
- újrafelhasználható, új kontextusba helyezhető
- időtálló üzenetértéke van
- nem csak az aktuális trendeket veszi figyelembe, hanem átfogóbb, akár a művészetből érkező hatásokból inspirálódik, amelyek hosszútávon befogadhatóvá teszik
- alakítható, vagy épp moduláris
És akkor még nem beszéltünk a felelős divatról, amely szintén nagyon fontos üzeneteket hordoz:
- a szociális design alapelveit is figyelembe veszi
- ilyen pl. a mozgáskorlátozottak öltözködése: tervezzenek olyan ruhákat, amelyeket akár egyedül is fel tudnak venni, amelyek ezáltal építik az önbizalmukat
- a designerek az idősekre és a túlsúlyosokra is gondoljanak
Ja, hogy ennyi szempontot lehetetlen figyelembe vennie egy tervezőnek? Vagy, ha mégis sikerül, akkor borzasztóan drága lesz a ruha, amit kiakaszt a fogasra, mi pedig nem vesszük majd meg? Igen, mindkettőben van igazság. A designereknek, de nekünk, vásárlóknak is hatalmas felelősségünk van abban, hogy ezeket a folyamatokat alakítsuk.
Ha például megnézzük a címkét egy ruhán, és a pamut helyett az organikus pamutot választjuk, abban máris van tudatosság. És ezekre már egy C&A vagy H&M üzletben is oda lehet figyelni.
De ha tovább megyünk, és a vásárlásaink nagy részét a fast fashion boltok helyett a second hand üzletekben intézzük, az is egy lépés a fenntarthatóbb gardróbb felé.
Vagy ha redukáljuk azokat az órákat, amikor 'impulzus vásárolunk', azaz beszédülünk egy 70 százalékos leárazásra, és bódultan összeharácsolunk mindent, azzal is teszünk valamit.
És esetleg, ha 5 rövid életű fast fashion ruha helyett 1 magyar tervezői darabot választunk, de azt hosszú évekig viseljük, akkor még a hazai divatot is támogatjuk.
De tarthatunk gardróbvásárt is a kukába szanálás helyett, és adományozhatunk, ajándékozhatunk, cserélhetünk is.
Ja, és még valami! Legyünk türelmesek másokkal és magunkkal is. Örüljünk a kis lépéseknek, amiket a tervezői, vagy épp a vásárlói oldalon látunk. Legyünk toleránsak és szociálisan érzékenyek, mielőtt valakit elítélnénk a szokásai miatt. És legfőképpen foglalkozzunk magunkkal. Mi mit tudnánk tenni azért, hogy ne zsákmányoljuk ki a bolygónkat, és ne ruhaszemét-halmokat hagyjunk a következő generációkra? Helyette inkább egy-egy olyan örök darabot, ami az unokánknak már vintage lesz, és amit úgy viselhet majd, hogy benne lesz a mi történetünk, a mi ruhastorynk is...
források:
a saját szakdolgozatom: Korn Anita: Felelősségteljes divat - MOME Design – és Művészetmenedzsment MA (2017)
Silvia Barbero – Cozzo, Brunella: Ecodesign, Potsdam, 2009
Ecodesign és a Suistainable Fashion and Textiles c. könyvek
Kate Fletcher: Suistanable Fashion and Textiles – Design Journeys, London, 2008
Victor Papanek: Design for the Real World – Human Ecology and Social Change, London, 1984
https://hu.euronews.com/2019/12/11/a-divatipar-az-egyik-legnagyobb-kornyezetszennyezo-a-vilagon