VEGANUARY
Frissítve: 2020. nov. 14.
Állok a közértben, és épp vegán joghurtra vadászom a hűtőpultnál. A szemem sarkából látom, ahogy valaki lezseren beleharap... nem, nem egy baguettbe, és nem is egy almába, hanem egy friss, hófehér jégcsapretekbe. Aha, hogy ezt is lehet?
Nem csak a jégcsapretek rágcsálás élményével lettem gazdagabb 2020 januárjában, de más eddig méltatlanul elhanyagolt zöldség is a konyhámba került. Na és gyümölcs, hisz gránátalmát is megtanultam pucolni Mautner Zsófi csodálatos, mindenmentes receptje kedvéért. Persze mielőtt vegán séfnek állítanám be magam, azért töredelmesen bevallom, hogy a svéd zöldséggolyók is előkerültek a mélyhűtőből egy borús vasárnap déli órában...
És hősnek sem mondanám magam a vegán január kihívást illetően, tekintve, hogy 13 éves korom óta nem eszem húst. Halat néha igen, szóval hivatalosan peszkateriánus az „étkezési titulusom”. Anyukám emlékei szerint 8 hónapos korom óta ki vagyok bukva a tejtől, szóval nekem nem hóbort a mandula- meg a kesudió-, mert egyszerűen utálom a tehéntejet. Egy éve sajtot és joghurtot sem eszem egészségügyi okok miatt, így aztán nem kellett gyökeresen megváltoztatnom a napi menüm ahhoz, hogy vegánul vágjak bele az újévbe.
Ahogy a vegetarianizmusomnak nincs megfogható oka azon túl, hogy nem különösebben rajongtam a húsért gyerekkoromban, és tinédzserként a lázadás egy pompás formájának tűnt nemet mondani a sült csirkére, úgy a Veganuary részemről már sokkal tudatosabb lépés. Egy élhetőbb bolygó felé. Bár ezt sem feketén és fehéren látom...
Mindenesetre jöjjön néhány adat, amit a salátalevelek mellett nem árt átrágni. Ha 1 gramm fehérjebevitel arányában nézzük, akkor a marha- és báránytenyésztés károsanyag-kibocsátása 250-szer nagyobb, mint a zöldségtermesztésé. Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO szerint az állattenyésztés épp olyan mértékben felel az üvegházhatású gázok termeléséért, mint a közlekedés (a repülést is beleértve).
1 kg marhahús előállításával például annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, mint 100 km autózással. Szóval egy család kiadós hamburgerezése egyenlő egy Budapest-Siófok úttal.
Persze a kellemetlen adatoknak ezzel még nincs vége. Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint a túlzott húsfogyasztás felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért. Egy vizsgálatuk azt állítja, hogy ha mindenki vega lenne, akkor 63 százalékkal, ha pedig vegán, akkor 70 százalékkal csökkenne az élelmiszeriparhoz köthető károsanyag-kibocsátás. Nem beszélve az egészségügyi hatásokról.
A század közepéig 8,1 millióval kevesebb ember halna meg idő előtt, ha senki nem venne magához állati eredetű ételt.
A The Game Changers c. dokumentumfilmet még a nem vegán decemberemben láttam, és nem állítom, hogy nem volt rám nagy hatással. A film egyik alapvetése az, hogy az állati fehérje is növényi fehérjéből épül fel, így aztán miért is kellene a húsból kinyernünk azt. Azaz a szarvasmarha megeszi a takarmányt, ami növényi fehérjéből áll össze, majd mi (már aki) a steak-et esszük meg ahelyett, hogy pl. közvetlenül az árpát falatoznánk. Nyilván ez nem ilyen egyszerű, én pedig sem dietetikus, sem biológus nem vagyok, mindenesetre elég meggyőző volt látni a filmkockákat, amelyeken még Arnold Schwarzenegger is kedélyesen érvelt a vegánság mellett.
Na, de ha az egészségünk, az izmaink és az állatok védelme mellett a környezettudatosság is fontos szempont az életünkben, akkor a tanulmányok szerint első lépésként jó megoldás lehet mellőzni a marha- és bárányhúst a tányérról, viszont, lehetőleg ne sajttal pótoljunk minden egyes húsfalatot. A sorban ugyanis az a harmadik legszennyezőbb fehérjeforrás.
A chedartól és a mozarrellától például óvakodjon az, akit érdekel a Föld jövője. Ezek ugyanis nagyon sok tejet tartalmaznak, így aztán az előállításuk szén-dioxid kibocsátása is magas.
Persze kezdő, sőt, még haladó vegetáriánusként én is sokáig a sajttal kompenzáltam, pedig létezik alternatíva bőven. A tofus, zöldségkrémes szendvics reggelire például elég finom, tápláló és fehérjében is gazdag megoldás, főleg, ha az edzőterem csupán egy utcára van a Tökmag streetfood bártól. Igen, tudom, hogy a konyhámban is készíthetnék reggelit, de ha egyszer állandóan rohanok, na meg isteni vegán helyekkel vagyok körbevéve, akkor vannak napok, amikor tovább szunnyad bennem a séf.
Egyébként Újlipótvárosban mázlija van a környezettudatos vegáknak és vegánoknak, hisz ott van a Kuszkusz Takeaway Bár, na és a Nemsüti is. Ezeken a helyeken pedig isteni fogásokat lehet enni, na meg elvitelre kérni lebomló „műanyag”, vagy papír csomagolásban. A vietnami Khanban mindig lehet tojásmentes sült rizst rendelni zöldségekkel, a OSHO-ban pedig van pho leves is, zöldséglé alapból.
De persze sokkal költséghatékonyabb és fenntarthatóbb a saját hűtőnkben megtalálni a környezettudatos étkezés hozzávalóit. Szóval mielőtt mindenki teljesen leírna a konyhatündér szerepében, azért hozzáteszem, hogy próbálkoztam. Sokkal többet jártam piacra januárban, és ezzel együtt sokkal több szezonális zöldséget is ettem. Az avokádót, narancsot és gránátalmát pedig igyekeztem minimalizálni, hisz mégiscsak annak az élelmiszernek a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ami helyi. Ráadásul rájöttem, hogy a 250 fokon sült karfiol, brokkoli, cékla vagy épp lilaburgonya csodás fogás, és el lehet kápráztatni a színekkel meg persze a tahinivel megbolondított ízekkel még a nem vegákat is. (A Ruhastory YouTube csatornán nézzétek meg a Mautner Zsófival készült videót, abban pont egy isteni vegán sült karfiolt készítünk!)
Persze a vegánságnak van egy nem túl környezetbarát oldala is. Hiába igyekszem havonta egyszer-kétszer beiktatni a csomagolásmentes boltot, ha ott csak tehéntejből készült házi joghurt kapható üvegben. Növényi tejtermékeket, tofut, ne adj isten vegán sajtot ezeken a helyeken nem lehet a vászonzsákunkba vagy a befőttes üvegünkbe tenni. Szóval a műanyagmentesség iszonyú nehéz, akarom mondani lehetetlen küldetés vegánként. Legalábbis nekem. Persze ha lenne időm, energiám és kedvem a konyhámban kísérletezni ezekkel az élelmiszerekkel, akkor biztos megoldható lenne, de ez nekem most nem fér bele...
Így aztán felmerül a probléma, hogy amit az egyik oldalon odaadok a bolygónknak pl. egy vegán januárral, azt a másik oldalon elveszem a műanyagdobozos vegán joghurtokkal.
A dilemmáim mélypontja az volt, amikor elolvastam egy cikket a mandulatej káros hatásairól a környezetre. Konkrétan a méhekre. Ez megint ráébresztett arra, hogy teljesen mindegy, mit csinálok, legtöbbször a kisebb rossz mellett tudok csak dönteni... Na és törekedni az egyensúlyra, meg az ártó szándéktól mentes életre, ahogy azt az egyik legmenőbb vegántól, Steiner Kristóftól tanultam.
És bár ezekben a napokban épp Kristóf kedvenc ételeit falatozom Izraelben, azért a februárom már nem teljes vegánságban telik. Újra eszem tojást, ami a legjobban hiányzott, találkoztam már hallal is a tányéromon, és nem kapok sikítófrászt, ha véletlenül kiderül, hogy abban a szelet sütiben - amit amúgy sem kellett volna megennem -, méz is volt... De a lényeg, hogy sok új ízt megismertem, új helyeket felfedeztem, és egy csomó új információval és tudással gazdagabb lettem a környezetemről 2020 januárjában. Vegaságra vagy vegánságra téríteni továbbra sem szeretnék senkit. Azt viszont még inkább állítom, hogy minél színesebb és változatosabb az ételed és az életed, annál jobban érzed majd magad a bőrödben. Na és a környezetedben is.
Ja, és itt egy jó tipp az első lépésekhez: az USA-ban a Meatless Monday, vagyis a húsmentes hétfő az új divat. De hívhatjuk ezt Magyarországon húshagyó keddnek, vagy húsmentes pénteknek is. A lényeg, hogy hiány helyett inkább az új ízeket érezzük ezeken a napokon.
És még valami az Oscar után két nappal: a vegán Joaquin Phoenix köszönőbeszédében - a kis arany szobrocskával a kezében - az állatok jogairól beszélt, na meg arról, hogy nem kellene kifosztanunk a természet erőforrásait. Mindezt tette egy Stella McCartney öltönyben (McCartney a fenntartható divat szerintem legmenőbb képviselője, sajnos nagyjából világsztár árakon...). És akkor Jane Fondáról már nem is beszélek, aki lazán a vállára vetett egy piros kabátot a gálán. Ezt a darabot pedig legutóbb azokon a klímatüntetéseken viselte, ahonnan elvitték a rendőrök. Na, ezek azok a pillanatok, amelyeknek van értelme a vörös szőnyegen... Na meg annak is, hogy az Oscar vacsorán is egyre nagyobb a vega és vegán választék...
források:
https://www.bbc.co.uk/food/articles/vegan_vs_flexitarian
https://edition.cnn.com/2017/04/08/opinions/go-vegan-save-the-planet-wang/index.html
https://ng.hu/tudomany/2016/03/28/kevesebb-huseves-elonyei/